Jogszabályi háttér

A 89/1995. kormányrendelet értelmében minden szervezett munkavállalás keretében alkalmazott munkavállaló részére (1 fő alkalmazott estén is) a munkáltató köteles foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosítani.

A foglalkozás-egészségügyi ellátást szerződés alapján az engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal, vagy nagyobb munkáltatók estében saját alkalmazott üzemorvossal lehet biztosítani.

Az alapszolgáltatás keretében elvégzendő orvosi tevékenységeket a 27/1995. NM rendelet tartalmazza. A munkaköri alkalmassági vizsgálatokon (előzetes, időszakos, soronkívüli, záró) kívül a munkahelyi kóroki tényezők felderítése, a megbetegedések elkerülésének érdekében történő tanácsadás is a foglalkozás-egészségügyi szakorvos feladata. A járványügyi érdekből kiemelt munkakörök esetén az üzemorvos állítja ki a vizsgálati eredmények és egészségügyi nyilatkozat című dokumentumot.

Az alkalmassági vizsgálatok rendjét a 33/1998. EüM rendelet szabályozza, de a munkáltató köteles írásban rögzíteni a vizsgálatok rendjét.

Az 50/1999. EüM. rendelet a képernyős munkahelyek, a 61/1999. EüM. rendelet pedig a biológiai kóroki tényezőknek kitett munkavállalók egészségmegőrzését tartalmazza.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok működését a telephely szerint illetékes "ÁNTSZ" engedélyezi és ellenőrzi. Minden munkaügyi ellenőrzés szerves része a dolgozók alkalmassági vizsgálatának megtörténtét igazoló dokumentumok vizsgálata.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény elrendeli, hogy minden munkáltató foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást köteles biztosítani valamennyi munkavállalója számára.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szervezéséről és működéséről, az alkalmazottak kategóriák szerinti besorolásáról a 89/1995. (VII.14.) sz. kormányrendelet intézkedik. A szerződés meglétét, annak betartását a területileg illetékes hatóság ellenőrei felügyelik, hiányosság vagy szabálytalanság esetén büntetést róhatnak ki.